1 szemeszter:
Kommunikációelmélet (MAKKAI Júlia)
A tantárgy betekintést kíván nyújtani a kommunikációtudomány és a médiatudomány területébe. A kurzus során a hallgatók megismerkednek a kommunikáció fogalmával, szintjeivel, funkcióival, típusaival, majd a tömegkommunikáció és a hálózati kommunikáció specifikus területeivel is.
Bevezetés a filmes nyelvezetbe (BÁTORI Anna)
A kurzus célja az alapvető narratológiai és filmesztétikai alapfogalmak ismertetése. A hallgatók elsajátítják a legfontosabb filmesztétikai kifejezéseket (mise-en-scéne, kompozíció és keretezés, montázstechnikák) és a klasszikus, modern és posztmodern narratív iskolákra jellemző elbeszélésmódok legfontosabb elemeit.
Fotográfia (1) (CSIBI László)
A kurzus célja a vizuális kultúra, a fotótörténet és fotóesztétika ismereteinek elsajátítása. A félév során a hallgatók a képalkotás szabályait, illetve a kompozíciós elemek kreatív alkalmazását gyakorolják. Az elméleti és gyakorlati alapismeretek elsajátítása mellett a hallgatók látásmódjának és alkotói gondolkodásmódjának fejlesztésére kerül a hangsúly.
A film és televízió története (1) (ZÁGONI Balázs)
A tantárgy az ősfilm megjelenésétől a második világháború végéig ismerteti a filmtörténet első öt évtizedét, miközben bemutatja a legismertebb stílusirányzatokat, áramlatokat, illetve azok történelmi-gazdasági-társadalmi kontextusát, technikai újításait, kiemelkedő alkotóit és alkotásait. A cél a hallgatók általános filmkultúrájának megalapozása, az egymást követő korszakok és stílusirányzatok összefüggéseinek megismerése és megértése, a filmelemzési készségek fejlesztése, és a különböző a filmes irányzatokhoz tartozó alkotók és alkotások bemutatása.
Nonverbális kommunikáció (ORBÁN Katalin)
A kurzus célja, hogy megismertesse a diákokkal az az emberközi kommunikáció legalapvetőbb nonverbális jelzéseit. A tantárgy anyaga segítséget nyújt ahhoz, hogy a hallgató számára megkönnyítse a kommunikációs folyamatot a leendő interjú-alanyokkal, színészekkel és a majdani filmes stáb tagjaival. Emellett betekintést nyújt más kultúrák, és az online világ nonverbális kódjaiba is.
Audiovizuális eszközök használata (KALAMÁR Gábor/VENCZEL Péter)
A tantárgy során a hallgatók megismerkedhetnek a film és televíziózás területén használt fontosabb audiovizuális eszközökkel. A kurzus célja, hogy rálátást biztosítson a legelterjedtebb DSLR, Mirrorless, tévés, professzionális és VR–kamerák tulajdonságaira, illetve ezek kiegészítő eszközeire (optikák, kameramozgató kellékek és egyéb kiegészítők). A szeminárium során a diákok hasznos tapasztalatokat szerezhetnek a hangforrásról, a hang tulajdonságairól, a hanglánc és a hangsáv elemeiről, a hangfelvétel és rögzítés sajátosságairól, mikrofontípusokról, field-recorderekről (terepfelvevők és rögzítők), csatlakozókról és kábeltípusokról, illetve az alapvető akusztikai fogalmakról. A gyakorlati oldalon a hangsúly a hangtechnikai felszerelések megismerésére helyeződik.
- szemeszter:
A film- és televíziós forgatókönyvírás alapjai (ZÁGONI Balázs)
A kurzus során a hallgatók a forgatókönyvírás alapelemeit tanulják meg. Hetente újabb és újabb írásgyakorlatok révén sajátítják el a karakterépítés, a vizuális történetmondás, a dialóg általi jellemzés, valamint a fordulópontok megtervezésének képességét. Ezután megismerkednek a forgatókönyvíró szoftverekkel, majd megírják első egyéni kisjátékfilm-forgatókönyvüket. A félév végén munkájukat egy intézeti keretek között megszervezett pitching–fórum keretében mutatják be.
A film– és televíziós kép alapjai (CSIBI László)
Az előadás és a gyakorlati órák során a hallgatók a filmes és televíziós képszerkesztési alapelveket és szabályrendszert ismerik meg. A képkivágás, plánozás ismerete és jelentősége mellett a zárt és nyitott kompozíciók, a perspektíva-, a térábrázolás és a tengelyszabály helyes alkalmazását gyakorolják. Cél, hogy a félév végén a mozgóképes elemek és alapelvek kreatív használatával a hallgatók egy esztétikai értékkel bíró, képek által elbeszélt rövid történetet (film esszé) gyártsanak.
Fotográfia (2) (CSIBI László)
A hallgatók az előző félév fotótörténeti előadássorozatának folytatásaként ismerkednek meg különböző műfajokkal, és ültetik gyakorlatba azokat (portré-, sajtó-, riport-, szocio– és street photography, esszé– és fotómontázs). A megfelelő felvételkészítési technikák alkalmazásán túl a kurzus célja a kreatív vizuális gondolkodás fejlesztése.
A film és televízió története (2) (ZÁGONI Balázs)
A tananyag az olasz neorealizmustól és a televízió megjelenésétől egészen a streaming korszakáig fogja át a filmtörténet utolsó hét évtizedét, miközben bemutatja annak legismertebb stílusirányzatait, áramlatait, történelmi-gazdasági-társadalmi kontextusát, technikai újításait, illetve kiemelkedő alkotóit és alkotásait. A cél a hallgatók általános filmkultúrájának megalapozása, az egymást követő korszakok és stílusirányzatok összefüggéseinek megértése, a filmelemzési készségek fejlesztése, és a különböző filmes irányzatokhoz tartozó alkotók és alkotások bemutatása.
A filmes és televíziós vágás alapjai (TÁRKÁNYI János/MIKLÓS Sándor)
A kurzus a filmes- és televíziós műfajok (riport, esszé, videoklip, hír, reklámfilm) szerkesztésének alapvető ismereteibe kínál betekintést. A hallgatók megismerik az utómunka folyamatát, és a vágó szerepkörét. A gyakorlati órákon a készségfejlesztésen van a hangsúly, a videó és hangvágási feladatok segítségével a hallatók megismerkednek a filmnyelv gyakorlatban való helyes alkalmazásával és elsajátítják a digitális vágóprogramok alapvető használatát (Adobe Premiere Pro, DaVinci Resolve, Final Cut X).
A film és televízió hang alapjai (KOÓS Ferenc)
A kurzus a diegetikus és non-diegetikus hang narratív szerepére és gyakorlati használatára összpontosít. A hallgatók betekintést nyernek a filmhang-technika teoretikai és gyakorlati kontextusába, azaz megismerkednek a filmhang elemeivel (zörej, beszéd, hang), a hanghullám/hang/frekvencia fizikai jellemzőivel, és az alapvető filmhang-technikai fogalmakkal is.
- szemeszter:
Filmesztétika (BÁTORI Anna)
A kurzus során a diákok betekintést nyernek az alapvető filmes műfajok ikonográfiájába és ikonológiájába. Az előadások célja a hallgatók képi gondolkodásmódjának fejlesztése, a filmteoretikai fogalmak megismerése, és az adott műfajra jellemző vizuális nyelvi elemek gyakorlati elsajátítása. A kurzus végére a hallgató képes lesz megkülönböztetni az egyes műfajokat azok szintaktikája, és szemantikája alapján, megismerkedik a leggyakoribb dramaturgiai szerkesztési módszerekkel a tömegfilmben, s mindazokat alkalmazni is tudja egy önálló rövidfilm-projekt keretében.
Audiovizuális produkció (1): riportfilm (ORBÁN Katalin)
A tantárgy bevezetésként szolgál a televíziós műfajok, s műfajszerkesztés világába. A tévés hír készítésének elméleti és gyakorlati tudnivalóinak elsajátítása során a diákok – többek között –megismerkednek a demo–hír, a szinkron, a vox populi, s a stand-up fogalmaival. A hírszerkesztés alapjai után a hallgatók a televíziós riport készítéséhez szükséges tudnivalókkal ismerkednek meg. Megtanulnak narrációs szöveget írni, megismerik, mit fed a pre– és post-produkció egy televíziós munka során, és betekintést nyernek a szerkesztőségi munkafolyamatokba is.
Film– és televíziós kép (MEDVIGY Gábor)
A tantárgy a már meglévő operatőri alapismeretekre építve a filmes és televíziós képalkotási technikákban való elmélyülést kínálja. Az elméleti ismeretek (képformátumok, filmes formátumok, videokép) mellett a cél egy – a film és televíziózás sajátosságaitól függően – kizárólag a képekben elbeszélt történet vizuális koncepciójának fejlesztése, kidolgozása és létrehozása. A gyakorlat során a filmes és televíziós kép esztétikája, a képen belüli elemek egysége és elrendezése, a szimmetrikus és aszimmetrikus kompozíciók, illetve a képi megjelenítés rendje egyaránt ismertetésre kerül.
A film és televízió története (2) (ZÁGONI Balázs)
A tananyag az olasz neorealizmustól és a televízió megjelenésétől egészen a streaming korszakáig fogja át a filmtörténet utolsó hét évtizedét, miközben bemutatja annak legismertebb stílusirányzatait, áramlatait, történelmi-gazdasági-társadalmi kontextusát, technikai újításait, illetve kiemelkedő alkotóit és alkotásait. A cél a hallgatók általános filmkultúrájának megalapozása, az egymást követő korszakok és stílusirányzatok összefüggéseinek megértése, a filmelemzési készségek fejlesztése, és a különböző filmes irányzatokhoz tartozó alkotók és alkotások bemutatása.
Etika és törvénykezés az audiovizuális médiában (KATONA József)
A kurzus célja, hogy bevezesse a diákokat a média területének alapvető jogi és etikai fogalmaiba. Az előadás során a hallgatók megismerkednek a médiajog, az énképhez való jog, az adatvédelem és GDPR, a reklámjog és a szerzői jog fogalmával, illetve foglalkoznak az online felületek, s a média terén felmerülő etikai-jogi-társadalmi problémákkal és kérdésekkel is.
(Opcionális 1.1) A filmgyártás menedzsmentje (MAKKAI Júlia)
A kurzus során a hallgatók betekintést nyernek a filmes projektvezetés módszertanába. Az előadások célja a filmkészítés megtervezésében alkalmazható projektszemléletének fejlesztése, és a projektalkotás– és kivitelezés alapszintű ismeretének elsajátítása és gyakorlati alkalmazása. A tantárgy keretében a hallgatók megtanulják gyakorlatban használni a projektmenedzsment alapvető eszközeit saját filmes projektjük megvalósításához.
(Opcionális 1.1) Digitális hangszerkesztés (VENCZEL Péter)
A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék a televíziós és digitális filmes hangtechnikákat és technológiákat (Cubase, Nuendo). A tantárgy során a diákok betekintést nyernek egy komplex hangsáv elkészítésének metodológiájába, avagy annak preprodukciós, produkciós és posztprodukciós tervezési, és kivitelezési folyamatába (keverés, editálás, maszter).
- szemeszter:
Audiovizuális marketing és menedzsment I. (KATONA József)
A kurzus és szeminárium célja, hogy megismertesse a diákokkal a kulturális marketing és menedzsment elveit, fogalmait és felhasználási lehetőségeit az audiovizuális produkciók létrehozása során. A tantárgy betekintést nyújt a stratégiai menedzsment alapelveibe, az audiovizuális alkotás finanszírozási lehetőségeibe, továbbá az egyéni– és csapatmunkán belüli feladatokat és szerepeket is tisztázza.
Audiovizuális produkció (2): Montázs (MIKLÓS Sándor)
Az előadás célja a videóvágásban használt művészeti, technikai és management–standardok és szabályok részletes ismertetése és elsajátítása. A hallgatók megtanulják a képszerkesztés és vágás nyelvtani elemeinek helyes használatát egy vizuálisan kifejező, tartalmas, és összefüggő filmes– vagy médiaanyag esztétikai struktúrájának kontextusában. A gyakorlati órákon a hallgatók konkrét projekteken és feladatokon keresztül sajátítják el az általuk választott digitális vágórendszer használatát (Adobe Premiere Pro, Davinci Resolve vagy Final Cut X).
Kreatív írás (ZÁGONI Balázs)
A hallgatók az első félévi egyéni forgatókönyv után most a sorozatírás világával ismerkednek meg. Egy közös minisorozat alaphelyzetét, karaktereit, pilot epizódját, valamint első évadát írják meg egy közös alkotómunka keretében. A félév során kidolgozzák saját, lehetséges diplomafilm-forgatókönyvüket is.
Audiovizuális produkció: Komplex felvételek (MEDVIGY Gábor)
A hallgatók a mozgókép alapvető esztétikai, formai és technikai követelményeinek ismerete mellett a két- és háromdimenziós kameramozgás típusait tanulják meg. A speciális kameramozgató eszközökkel (steady, daru, dolly, drón) és kézikamerával készülő felvételek gyártása mellett további felvételi technikák (mozgó téma lekövetése, egysnittes felvételek készítése) és módozatainak (lekövető, átkötő, leíró, dinamikus gépmozgás) elsajátítása egészítik ki a gyakorlatok sorát.
Világítás és exponometria (MEDVIGY Gábor)
A kurzus a világítási alapfogalmak elsajátításra és a világítóeszközök ismertetésére kínál lehetőséget. A hallgatók a gyakorlatok során a mesterséges és természetes, valamint a fő- és kiegészítő fényekkel való munkát gyakorolják. A tananyag a külső és belső helyszíneken alkalmazott világítási technikák mellett a fény természetének, hangulatkeltő tulajdonságának, az árnyék, a sziluett és a tónusok kreatív módon való alkalmazásának, továbbá a fénnyel való hangsúlyozás és az alul- és túlexponálás fogalmának elsajátításával egészül ki.
(Opcionális 2.2) Audiovizuális produkció: portré (ORBÁN Katalin)
A modul keretében a televíziós műfajokra vonatkozó ismereteket, ezen belül a portréfilm készítésének művészetét sajátítják el a hallgatók. A jó kérdezési technika és a kíváncsiság képességének fejlesztése, az emberi sorsok, emberi arcok, illetve egyéniségek iránti érzékenység kifejlesztése a cél.
VLM4533 Digitális technikák: televíziós grafika (Ligia Smarandache)
Az előadások folyamán a diákok – a televíziós grafikában leggyakrabban használt tervezési és kivitelezési folyamatokra (broadcast design) helyezve a hangsúlyt – megismerkednek a digitális kép és hangfeldolgozás technikai és technológiai alapjaival. A gyakorlati órákon alapszinten sajátítják el az Adobe After Effects–szoftver használatát, és megismerik a grafikai tervezésben és animációban használt digitális formátumokat és ezek specifikus felhasználási módjait is.
VLM4544 Vizuális kísérlet a rövidfilmben (Ligia Smarandache)
A tantárgy egy non-fikciós alkotás (kísérleti film), vagy video-anyag elkészítésén keresztül enged betekintést egy audiovizuális anyag elkészítésének (ötlet-filmterv-finanszírozás) kreatív munkafolyamatába. A gyakorlati órákon a diákok fejlesztik kreativitásukat, miközben megtanulják az adott projekt által megszabott konkrét idő– és anyagi keretekhez való alkalmazkodást is.
Sound Design (VENCZEL Péter)
A kurzus a sound design történetére, művészetére és technológiájára épül. A gyakorlati órák során a diákok megismerkednek a filmhangsáv–dramaturgia struktúrájával, a hangsáv–maszterelés AD/DA és D/A/D technológiáival, a foley artist (zörej-zajművész) munkájával, az ADR (Additional Dialogue Recording), Cubase, illetve Nuendo zeneszerkesztő programokkal, illetve a VSTi (Virtual Studio Technology Instrument) technológiákkal is.
- szemeszter:
Médiaelmélet– és gyakorlat (MAKKAI Júlia)
A kurzus során a diákok betekintést nyernek a magyar és globális (amerikai, európai) film- és médiatörténetbe. Az előadások célja a média és a hatalom viszonyának átláthatóbb megértése. A tájékozódást elősegítendő, az előadások olyan filmekkel foglalkoznak, amelyek a média működését jelenítik meg. A kurzus vendégül látja neves erdélyi médiaorgánumok szerkesztőit is.
Speciális effektusok az utómunkálatban (MIKLÓS Sándor)
Az előadás során a hallgatók megismerkednek a film– és médiaiparban használt digitális utómunka–folyamatokkal és technológiákkal. Egy történeti áttekintő segítségével az utómunka–folyamatban használt vizuális trükkök fejlődésébe és osztályozásba is betekintést nyernek, majd az aktuális kísérleti és innovatív technológiák világával (augmentált valóság, virtuális 3D) ismerkednek. A gyakorlati órákon konkrét feladatok megvalósításán keresztül tanulják meg a film-, média- és reklámiparban használatos alapvető vizuális trükköket (klónozás, hátterek behelyettesítése, valós és virtuális térelemek komponálása, kamera mozgások lekövetése, 2D animáció), s a legismertebb számítógépes kompozíciós szoftverek (Adobe After Effects, Nuke) és 3D grafikai programok (Cinema 4D, Blender) használatát.
Filmműhely (KALAMÁR Gábor)
A kurzus során a hallgatók az államvizsgafilm készítésének különböző produkciós és posztprodukciós folyamataival ismerkedhetnek meg. A szeminárium célja a hallgató személyes vagy csoportos márkaépítésének fejlesztése olyan gyakorlatok során, melyek a közösségi hálóban való megjelenést helyezik előtérbe. A félév során a diákok egy alkotói portfóliót állítanak össze, amely a legsikeresebb munkáikat tartalmazza egy showreel, weblap vagy más online módon megjeleníthető formában.
A dokumentumfilm alapjai (CSIBI László)
Az előadás során a hallgatók a dokumentumfilmes műfajjal és típusokkal ismerkednek meg. A gyakorlat során egy feldolgozható történet, vagy téma azonosítása mellett a projektfejlesztés (történetmesélés a dokumentumfilmben, a dokumentumfilmes karakterek, filmidő, oral history, rekonstrukció, nézőpont, vizuális megoldások), a kutatási módszerek alkalmazása (történet fejlesztési fázisai, archívumok felderítése) és a gyártás előkészítése, illetve a dokumentumfilm értékesítésének témái kerülnek előtérbe.
(Opcionális 3.2) Reklámszöveg–írás (KALAMÁR Gábor)
A féléves tárgy célja, hogy megismertesse a diákokkal a reklámkommunikáció alapjait, ezen belül a reklámfilm–készítés folyamatát és technikáit, illetve a reklám–elemzés– és alkalmazás módszereit. Az előadásokon a reklámkommunikációs ismeretek megalapozásán van a hangsúly: a szemináriumokon a diákok megismerkedhetnek a reklámügynökségek által összeállított brief elemeivel, majd – az ügyfél segítségével – egy általuk választott termékről készítenek dokumentációt. A saját tervet – pitching formájában – egy külsős, szakmai zsűri értékeli.
Animációs technikák (M. TÓTH Géza)
A hallgatók megismerkednek a legalapvetőbb animációs technikákkal, miközben animálási tapasztalatot szereznek. A diákok tovább bővítik ismereteiket és tapasztalataikat a mozgókép-illúzió létrehozásával kapcsolatban, és elmélyítik elméleti ismereteiket a filmtémához illeszkedő animációs technikák alkalmazásának/kifejlesztésének terén.
Speciális effektusok (M. TÓTH Géza)
A hallgatók elméleti ismereteiket az analóg és digitális filmtrükkök, s speciális effektusok terén ültetik gyakorlatba, miközben a folyamat gyártási, felvétel-technikai, illetve utómunka-technikai oldalát is elsajátítják.
Adásrendezés (TÁRKÁNYI János)
A tantárgy a stúdióban készült televíziós tartalmak gyártási folyamatát ismerteti. A kurzus keretein belül a hallgatók elsajátítják a televíziós adásrendezés gyakorlatát. Fontosabb témák közé tartoznak az élő közvetítés, a vezérlőszobában történő munka és a stáb tagjainak (rendező, vágó, kameramanok) feladatköre. Az adásrendezés folyamatát a diákok egy többkamerás televíziós felvétel készítése alkalmával gyakorolhatják.
Teleplay (TÁRKÁNYI János)
A kurzusokon a hallgatók megismerkednek a stúdióban készült tévészínház-sorozat, a televíziós színházi- és opera felvétel, a tévéfilm, illetve az online sorozatok ágazataival. A gyakorlati órák során egy közös téma alapján egy-egy rövid epizódot forgatnak le, amelyek egy önálló filmalkotássá állnak össze.
- szemeszter:
Utómunka: Film– és televíziós kép (MEDVIGY Gábor)
A kurzus során a hallgatók filmes utómunka munkafolyamatát gyakorolják, ezen belül is a képkorrekciós lehetőségeket, illetve a különböző effektusok alkalmazási módozatait fejlesztik. A vizsgafilmek forgatását követően a színek esztétikája, a filmkép tónusa és korrekciója mellett a fényelés, s a speciális effektek (CGI) szerepére kerül a hangsúly. Az utómunka során a filmkép tempója vágással és zeneművek használatával, valamint a hasznos hang és a háttérzajok/zörejek/zene alkalmazásával egészül ki. A tantárgy legfőbb célja, hogy segítse a végzős hallgatók filmjeinek utómunkálatait, s előkészítse azokat a fontosabb hazai és nemzetközi filmszemléken való vetítésre és televízióban sugárzásra.
Utómunka: vágás és hangdizájn (MIKLÓS Sándor/VENCZEL Péter)
Az előadás célja az audiovizuális posztprodukciós folyamatban használt művészeti, technikai és management standardok és szabályok tökéletesítése. A diákok tovább bővítik ismereteiket a film- és televíziós iparban használt digitális technológiák terén, összpontosítva a videó- és hangvágásban használt rendszerekre és munkafolyamatokra. A gyakorlati órák során a hallgatók konkrét projekteken és feladatokon keresztül fejlesztik tudásukat a filmhangsáv-dramaturgia, illetve az általuk választott digitális vágórendszer területén (Adobe Premiere Pro, Davinci Resolve vagy Final Cut X). A kurzus mélyebb betekintést enged a hangsáv-maszterelés AD/DA és D/A/D technológiáiba, miközben a foley artist (zörej-zajművész) munkájával, az ADR (Additional Dialogue Recording), Cubase, illetve Nuendo zeneszerkesztő programok használatával, és a VSTi (Virtual Studio Technology Instrument) technológiák részletesebb ismertetésével is foglalkozik. A tantárgy legfőbb célja, hogy segítse a végzős hallgatók filmjeinek utómunkálatait, s előkészítse azokat a fontosabb hazai és nemzetközi filmszemléken való vetítésre és televíziós sugárzásra.
Új média (MAKKAI Júlia)
Az előadás célja a digitális kommunikáció alapvető ismereteinek és fogalmainak elsajátítása. A tantárgy alapszintű betekintést kíván nyújtani a webes kultúra világába és gyakorlati metodológiájába. A kurzus során a hallgatók megismerik a digitális felületek típusait, a digitálistartalom–előállítás hátterét és a médiafogyasztókra gyakorolt hatását.
(Opcionális 4.2) Reklámfilm (KALAMÁR Gábor)
A féléves tárgy a reklámfilm gyártásának alapjait, folyamatát, technikáit és módszereit ismerteti. A kurzus célja, hogy felvázolja azokat a helyspecifikus ismereteket, melyek révén a hallgató – a megrendelést követően az árajánlatok szerkesztésén át a gyártási folyamatokon keresztül egészen az adminisztratív ügyekig – betekintést nyer a kis– és közepes költségvetésű romániai reklámfilm–produkciók világába. A szemináriumokon – csoportos munka formájában – az előző féléves reklámfilm–tervek megvalósítása kerül előtérbe.
A diplomamunka megírása (KATONA József)
A kurzus egy tudományos dolgozat struktúráját és módszertani megközelítéseit ismerteti. A tantárgy célja, hogy felkészítse a hallgatókat a diplomamunka megírására.
Mesteri 1 szemeszter:
Visual Anthropology (BÁTORI Anna)
Az angol nyelvű kurzus a kortárs filmelmélet fontosabb témáit veszi górcső alá. Ilyen a film, befogadás/érzelem kérdése (varratelmélet, kognitív és fenomenológiai elméletek), a posztkolonialista és transznacionális, illetve globális film jelensége, a VoD-platformok terjedése és működése, a film és ideológia témája (pszichoanalitikus és feminista/gender-elméletek), valamint a digitális korszak innovatív filmgyártásának ismertetése.
VMM1500 Fikció és valóság a kisjátékfilmben
A tantárgy célja a fikciós kisjátékfilm metodológiájának, az alkotás folyamatának, kreatív szakaszainak és háttérmunkáinak megismertetése, illetve a műfaj szempontjából releváns alkotói készségek fejlesztése. A kurzus során a hallgatók egyperces rövidfilmek, s gyakorlatok készítése során ültetik gyakorlatba az elméletben korábban elsajátított ismereteket.
(Opcionális 1.1) Filmzene (KATONA József)
A tantárgy célja, hogy bevezesse a diákokat a filmzene elméleti és gyakorlati alkalmazásába. A kurzus végén a hallgató egy rövid zenés filmrészletet forgat.
(Opcionális 1.2) A videoklip és a zenés film (KATONA József)
A kurzus során a hallgatók a zenére építkező filmes narráció sajátosságait ismerik meg, s ültetik gyakorlatba. Az előadások során a diákok a zenés videoklip fajtáit, a zenei nyelvezet sajátosságait és a zene képekben való megfogalmazásának tudományát sajátítják el. A kurzust saját videoklip-projektükkel zárják.
Mesteri 2. szemeszter:
A játékfilm (VISKY Ábel)
A tantárgy egy sajátos forgatókönyvírói módszerrel és annak kreatív rendezői alkalmazásával ismereti meg a diákokat. A hallgatók – színművészetis diákokkal együttműködve – fikciós karaktereket kreálnak, majd improvizációs gyakorlatok segítségével jeleneteket rendeznek, melyek ezen kitalált szereplőkre építenek. Az így rögzített felvételek alapján a diákok forgatókönyvet írnak, később pedig rövidfilmet rendeznek a folyamatban résztvevő színművészetis hallgatók főszereplésével. A tantárgy erősíti a hallgatók forgatókönyvírói és fikciós filmrendezői képességeit, akik nem csupán a színészvezetés területén szereznek tapasztalatot, hanem átfogó képet kapnak egy fikciós rövidfilm megszületéséről is.
A dokumentarista rövidfilm (XANTUS Gábor)
A tantárgy célja, hogy bevezesse a diákokat a műfajok közötti átjárhatóság lehetőségeibe, azaz a dokumentumfilm és a fikciós kisjátékfilm között megteremthető tartalmi, dramaturgiai, vizuális módszerek ismeretébe és alkalmazásába. A kurzus során a hallgatók a kisjátékfilmes és dokumentumfilmes forgatókönyvírás elméletére építve írják meg saját projektjüket, amely a költségvetést, a műszaki eszköztárt, és a stábtagokat is tartalmazza.
VMM2501 Rendezői gyakorlat a kisjátékfilmben (M. TÓTH Géza)
A tantárgy célja, hogy a hallgatók további gyakorlatot szerezzenek a filmrendezés területén, miközben – saját erősségüket/gyengeségeiket felismerve – megtalálják helyüket a filmgyártás folyamatában. A kurzus során a hallgatók kísérleti- és kisjátékfilmeket elemeznek, elsajátítják ezen műfajok technikai hátterét, illetve dramaturgiáját, s gyakorlatot szereznek a speciális preprodukciós, gyártási, felvétel-technikai, és utómunka-technikai feladatok szervezésében is.
Mesteri 3. szemeszter:
Dokudráma és fikciós dokumentumfilm (XANTUS Gábor)
A kurzus a dokumentumfilm és a fikciós műfajok ismeretére épülő, e két műfaj sajátságait egyesítő alkotások területén történő alkotói készségfejlesztésre koncentrál. A diákok a dokumentumfilm és a fikció találkozásának metszéspontjain történő kreatív tartalmi, dramaturgiai, illetve vizuális módszerek alkalmazásával ismerkednek meg. A dokumentarista háttér és a “képzelt valóság” egymásra hatását a hallgatók egyéni produkcióik elkészítése során vizsgálják.
A filmesszé (VISKY Ábel)
A tantárgy célkitűzése a hallgatók megismertetése a filmnyelvben rejlő sajátos kifejezési eszközök gazdag tárházával. Jelentős kortárs rendezők alkotásainak elemzésén keresztül megértik és elsajátítják azokat a jellegzetes alkotói megoldásokat, amelyek pontosan, érzékletesen és egyedi módon közvetítik a szerzők által megfogalmazott narratív és atmoszférikus tartalmakat. A hallgatók betekintést nyernek a szerzői filmezés sajátosságaiba, inspirációt nyernek saját, személyes filmnyelvük kidolgozásához, és megtanulnak tudatos alkotói döntéseket hozni a forgatókönyv és a rendezői koncepció megírása során.
(Opcionális 3.1) VMX3485 A realizmus esztétikája a filmművészetben
A kurzus a realizmust, mint esztétikai és politikai fogalmat elemzi, azaz annak jelenségét, gyakorlati megvalósulásait, s stiláris elemeit vizsgálja különböző „realista” irányzatokon keresztül. A tantárgy különös figyelmet szentel a neorealista irányzat esztétikájának, miközben kevésbé tárgyalt indiai (Satyajit Ray) és egyiptomi (Youssef Chahine) filmkészítők műveit is elemzi. A kortárs neo-neorealista irányzat áttekintése során az amerikai független film (Kelly Reichardt és Ramin Bahrani) és a kortárs román film is vizsgálat tárgya lesz.
(Opcionális 3.2) VMX3485 Megfigyelés–központú film
A kurzus általános célkitűzése a megfigyelés–központú film elemzése különböző filmtörténeti korszakokban, különböző filmelméleti szempontok szerint. A kurzusnak egyik kiindulópontja az, hogy a megfigyelés–központú film nem egy stabil, általános érvényességű műfaj, hanem egy nyomon követhető forma, amely különböző korszakokban különböző esztétikai és elméleti funkciókat tölt be. A tantárgy során a hosszú beállítás esztétikai fontossága kerül előtérbe.
Mesteri 4. szemeszter:
A rendező munkája a filmszínésszel (M. TÓTH Géza)
A kurzus során a hallgatók tovább bővítik ismereteiket és tapasztalatukat a történetek, s szituációk filmes kifejezésének megtervezésében, s újabb, összetettebb gyakorlatot végeznek a gyártási, felvétel-technikai, filmes utómunka-technikai feladatok szervezésében. A diákok bővítik elméleti tudásukat és gyakorlati tapasztalataikat a filmes kifejezőeszközök, illetve a filmnyelv tudatos használatában, és szakmai gyakorlatot szereznek a színészvezetésben is.
A vizsgafilm elkészítése és a záródolgozat megírása (KATONA József)
A tantárgy célja a mesteri diplomafilm produkciós projektjének megtervezése és kivitelezése, a rövid-, közép- és hosszútávú célkitűzések megállapítása, az információgyűjtés és az adatok hatékony feldolgozása, a stratégiai irányvonalak kijelölése, az akciótervek kigondolása és a kivitelezés végrehajtása, valamint ezek ellenőrzése és szükség esetén korrigálása. A hallgatók elsajátítják a mesteri szakdolgozat megírásának módszertani lehetőségeit és struktúráját is.
Filmes utómunka (TÁRKÁNYI János/MIKLÓS Sándor)
A kurzus során a hallgatók a filmes- és televíziós utómunka-folyamat technikáit sajátítják el. A szerzett tapasztalatok során a diákok használják a képi- és hangkorrekciós lehetőségeket, illetve a különböző képi- és hangeffektusok beépítésének módszertanát, amelyeket készülő vizsgafilmjeikben hasznosítanak. A javasolt gyakorlatok segíteni fogják a diákokat abban, hogy megkülönböztessenek digitális hang- és képvágási stílusokat, módszereket. A hallgatók – azok szakmai feltételeinek és igényeinek megfelelően – előkészítik alkotásukat a hazai és nemzetközi filmszemléken és televíziós való vetítésre.